Hogy teljes legyen a kép, amit Indiáról festek el kell mesélnem pár negatív élményünket is.
A lakosság 69%-nak nincsen WC-je.
Kinga már az első nap megmondta:
-"Itt nem találsz olyan helyet, ahol szívesen wc-znél, még ha étterembe megyünk akkor sem."
Mint mindig most is igaza lett. Éjszakai járattal vonaton utaztunk Agraig. Bár a utazási iroda ügynöke első körben taxival vitt volna bennünket, de mivel addigra fel tudtuk mérni a közlekedési helyzetet, ezt vonatra módosítottuk. 7 és fél órás út Jaipurig, de visszafelé 12 óra Agratól Udaipurig.
Mondjuk vonaton otthon sem használjuk a wc-t, hát még itt. Eredetileg én már rég elkönyveltem, tuti inkontinenciám van, ezzel a tudattal akár 5 percenként képes voltam wc-re járni. Ez megváltozott. Meggyógyultam! Vonaton alvás előtt inkább nem mentem el, de akárhova mentünk, igyekeztem elkerüli a fertőzést.
Egyik szobatársam (aki származását tekintve indiai, de az államokban él) mesélte, hogy ők busszal utaztak Mumbai-ba és útközben megálltak a semmi közepén egy településen. A kijelölt wc egy szoba volt, ahol a 4 falon kívül semmi. Az emberek egymás előtt végezhették dolgukat, ami aztán ott is maradt a földön. El lehet képzelni....
Kérdésemre, hogy a legyek és más bogarak is persze ott legyeskedtek, ennyit válaszolt.
-"Even the flys couldn't stand that smell!"
-"Még a legyek sem állhatták azt a szagot!"
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.